Piramismászás

A Kos, a Nyilas, az Ikrek, az Oroszlán, a Bak és a Halak hosszas vita után úgy döntöttek, hogy Egyiptomba utaznak nyaralni. A vita okozója a Bak volt, aki nem azért ellenkezett, mert nem érdekelték a piramisok, hanem sokallta az árat, valamint több példát hozott fel arra, amikor iszlám szélsőségesek gyanútlan turistákat raboltak el, akiket később darabokban jutattak vissza a családjuknak. Ezen érvvel maga mellé állította  a Halakat, aki semmiképpen nem akarta, hogy a többieknek bajuk essen. Meg azt se akarta, hogy szegény iszlám szélsőségesek pont az ő jelenlétük miatt essenek bűnbe. Midőn a Halak belefogott a siránkozásba, miszerint miért nem szeretik egymást az emberek, a Bak, bármennyire is szerette volna, ha egyszer neki van igaza, feladta, és rábólintott a nyaralásra. Annál is inkább, mert a másik négy különböző, fájdalmasnál fájdalmasabb halálnemeket pantomimezett el számára a Halak háta mögül, aki még mindig lelkesen tekerte a "miért nem szeretik..." verklit. Ez még neki is sok volt. Az Ikrek, az egyetlen, aki volt olyan rugalmas a társaságban, hogy kezelni tudja a Halak érzékenységét, megveregette a vállát, és azt mondta: "Lényeg, hogy mi szeretjük egymást." Közben rákacsintott a többiekre, és gyorsan odébb lépett, még mielőtt a lelkes Halak a nyakába borulhatott volna. 

Amint elkezdődött a csomagolás, újabb vita bontakozott ki. A Kos szerint elég egy-két póló, rövidnadrág, legfeljebb egy pulóver, mert úgyis szénné fognak izzadni, és különben se divatbemutatóra mennek. A Nyilas lényegében egyetértett, de ragaszkodott a farmerjához, meg a kalózos fejkendőhöz, mert ettől valahogy különlegesnek érezte magát. Az Oroszlán ki nem tette volna a lábát néhány dögös hacuka nélkül, mert az ember mindig mutassa meg, ki is ő, akárhová megy. Az Ikrek ezt is vitt volna, meg azt is. A Bak ragaszkodott a visszafogott eleganciához, a Halaknak meg tulajdonképpen mindegy volt, csak mindenki elégedett legyen. Végül hatalmas bőrönddel indultak útnak.

A nyaralás ideje alatt mindenki jól érezte magát, hol együtt, hol külön-külön. A Kos, a Nyilas és az Ikrek általában együtt járták a várost, míg a Kos harciasan alkudozott a bazárban, a Nyilas és az Ikrek beszédbe elegyedett a helyiekkel, majd a hallottakat-látottakat alaposan kielemezték a kocsmában, egy hideg sör mellett. A Bak a Halakkal karöltve a múzeumokat és egyéb látványosságokat járta, igyekezvén mindent kihozni az egyhetes tartózkodásból. Az Oroszlán a kötelező turistáskodás utáni időt általában a szálloda bárjában töltötte, ahol már az első nap után mindenki ismerte, és mindig nagy társaságban töltötte az estéket.

Úgy döntöttek, az utolsó napon látogatják meg a piramisokat, mi több, az egyiknek fel is másznak a tetejére. Ez, természetesen, a Kos ötlete volt, aki mindenképpen egy kis kalandot is ki akart csikarni a többiekből. Korán reggel indultak, és a Bak hiába kérdezgette a Kostól, mit rejt a hátán cipelt, méretes hátizsák, csak titokzatos mosoly volt a válasz.

Amint a piramishoz értek, a Kos azonnal nekiállt a mászásnak. Mindenképpen elsőként akart körülnézni a magasból. Csak loholt felfelé, s amikor néha megállt levegő után kapkodni, ellenőrizte, hol tartanak a többiek.

Az Oroszlán, némiképpen lemaradva a Kostól, méltóságteljesen haladt, szinte emelkedett, ügyelve a légzésére és arra, hogy még véletlenül se tűnjön fáradtnak. Időnként lopva körbe pillantott, figyeli-e valaki.

A Nyilas és az Ikrek élénk beszélgetésbe merülve lépkedtek fokról-fokra, míg az első elméleteket gyártott arról, hogy mi célt is szolgálhattak a piramisok és hogyan építhették őket, a másik minden véleményét megtorpedózta, az ördög ügyvédjét játszotta. Mindketten remekül szórakoztak, szinte észre se véve, ahogy egyre magasabbra jutnak.

Mielőtt elindult volna felfelé, a Bak egy pillanatra megállt, és eltervezte, hogyan fog feljutni, hogyan osztja be az erejét, hogy ne fáradjon el nagyon, és ehhez hányszor kell pihennie. Komótosan mászott, nem érdekelte, hányadik lesz a tetőn, csak az a perc, amikor majd a csúcsról tekint a világra, büszkén, hogy megcsinálta, a világ pedig mélységes tisztelettel bámul fel rá.

A Halak először is megérintette a piramis alsó köveit, s fejét nyomban elborították a képek, melyeken emberek ezrei vérrel és verítékkel hurcolják a tömböket, hogy felépítsék a fáraó csodás síremlékét. Kicsivel később letelepedett a homokba, és teljesen elmerült gondolataiba, melyek akörül forogtak, mit lehetett volna tenni azért, hogy az építők jobb körülmények között dolgozhassanak, hogyan kellett volna úgy megszervezni a munkát, hogy közben eleget pihenhessenek.

Ezalatt a Kos felért a tetőre, lihegett, nyújtózkodott egyet, abban a boldogító tudatban, hogy megint megtette, és megint elsőnek érkezett. Cseppet elbámészkodott a sárga sivatagon, a többi piramis sziluettjén, valamint elgondolkodott, vajon a többieket rá tudná-e venni arra, hogy még legalább egyet megmásszanak. Közben reflexből lenyúlt, hogy az Oroszlánt felsegítse az utolsó fokra, aki ezt büszkén visszautasította.

Hamarosan megérkezett a Nyilas és az Ikrek, az előbbi kissé bosszúsan, mert utóbbi nem hagyta érvényesülni megalapozott tételeit. Az Ikrek viszont elégedett volt, mert a beszélgetés közben sokat tanult, ráadásul sikerült felbosszantania a Nyilast.

Gyorsan kielemezték a látványt, és megállapították, hogy bár igen szép, hosszú távon azonban eléggé unalmas. Ekkor ért fel a Bak, mély lélegzetet vett, csípőre tette a kezét és elmosolyodott. Hát itt van, a csúcson, kemény munka után, de megcsinálta. Életének legkellemesebb pár perce elé nézett, amikor majd lepillant a parányi hangyáknak látszó turistákra.

A Kos, a Bak háta mögött, kérdően felvonta a szemöldökét. A másik három vigyorogva bólogatott. Ekkor a Kos rejtélyes hátizsákjából villámgyorsan előbányászta az ejtőernyőt, kiosztotta az öveket és csatokat, és a Bak csak azt vette észre, hogy megragadják, odakötik valamihez, és a következő pillanatban már ugrottak is. Először a rémülettől állt el kishíján a szívverése, aztán meg elöntötte a düh, hogy a többiek ismét átverték. Duzzogva hallgatta a vidám rikkantásokat, miközben a piramis oldalánál vitorláztak lefelé, és cseppet sem élvezte ezt az őrültséget.

A csapat elszárnyalt a Halak feje felett, aki a zajos kiáltásokra kizökkent ábrándos gondolataiból, szájtátva bámult a röpdöső társakra, és közben azt kérdezte magától: “ Mi a csuda történt már megint?!”

(Kos Nap/Mars, Nyilas Asc, Oroszlán Hold, Ikrek Jupiter, 1. házba zárt Bak, Halak Szaturnusz/ Merkúr)